2015. márc. 27.

Fotó és disco

Fotó és disco(zene): az egyik vizuális, a másik alapvetően akusztikus - mégis vannak közös jellemzőik; sajátságos eszközeikkel olyant és úgy fejeznek ki, -hatva az agyra és a lélekre-, amit és ahogy szavakkal lehetetlen.

Jelenlegi helyzetük is hasonlatos: mindkét szakma, művészeti ág veszített a presztízséből.

A fényképezés és a zenélés mindig is népszerű, szórakoztató és hasznos hobbi volt, amit sok amatőr magas szinten művelt.

A digitális technika gyors fejlődésének következtében azonban a fotózás és a diszkózás automatizált, szoftveresített eszközei -szó szerint- gyerekjátékká egyszerűsítették ezek használatát.
A könnyen kezelhető, gombnyomásra működő kütyük birtokában tömegek "váltak" fotóssá, DJ-vé, olyanok is, akik sem érzékkel sem alapvető szakmai ismeretekkel nem rendelkeznek.

A "közönség" nagy része nem tud/akar különbséget tenni az alkotások, produkciók színvonala között, illetve minél kevesebbet akar fizetni értük; ezzel megnyílt a könnyű pénzkeresési és népszerűvé válási lehetőség a kontárok előtt.

Azt nem tudom megítélni, hogy a fotóművész szakma -az egyének és a szervezetek- mit tettek, tesznek, hogy próbálnak helytállni, megélni, de kívülállóként is megállapítható, hogy a "fényképész" szakma nem az aranykorát éli.


A probléma nem új keletű:

Az amatőr fotósok veszélyeztetik a fotós szakmát...

... akik örülnek, ha egy felvételükért kapnak egy kis pénzt, a hivatásosoknál jóval olcsóbban bocsátják rendelkezésre képeiket az újságoknak.


A fotós-szakma helyzetét ábrázolja Völgyi Attila fotóriporter "Szóval szeretnél fotós lenni" című írása, és nagyszerű infógrafikája.
Ennek több megállapítását lehet "diszkósítani", ugyanis

a disc jockey/lemezbemutató -mint szakma- hivatalosan megszűnt létezni.
Gyakorlatilag, a tevékenység jogszerű végzéséhez kizárólag jogdíjfizetés szükséges és elegendő; szakmai kritérium nincs - tehát szakma sincs!

Ehhez képest még a fotós szakma és művészet helyzete is jobb.

*  *  *  *  *  *  *

A fotós, akinek az élete, munkássága összeforrt a (rock)zene történetével: Vértes György