A Pesti Műsor régi számaiból.
1988. október:
1998. november:
Az első és a leghosszabb életű magyar nyelvű, kifejezetten disc jockey-knak készült zenei szaklap 1984-1996 között, 12 éven át jelent meg.
A DISCO INFO utolsó, 43. számának tartalomjergyzéke és impresszuma:
A "szövegelés" nem csak a rádiós, hanem a bulizó DJ eszköztárában is alapvető volt.
Köztük néhányan profi szintre fejlesztették és tökéletesen megvalósították műsorukban a szöveg és a zene (tartalom és kivitel) egységét, mások megrekedtek a "következik a következő szám, mely nem más mint..." jellegű összekötőszövegnél.
Róluk részletesebben a "Szövegelés (és zene)" című írásban, viszont a "vicces diszkó" legjelentősebb képviselőjéről az alábbiakban olvasható:
Erről a témáról (funny disc-jockey) is írt Dallos Viktor 1985-ben. (Disco Info 2/1985.):
Az Új Várklub egyike volt a korszak legendássá vált (egyetemi) disco-klubjainak.
Dallos Viktor 1986-ban írta meg tapasztalatait, melyek nem csak technikai, hanem minden egyéb szempontból jól tükrözik a 35 évvel ezelőtti, a mostanitól alapvetően eltérő helyzetet.
A cikk a DISCO-INFO 1986 évi 7-8 számában jelent meg.
A kérdést 1986-ban tette fel a DISCO-INFOban megjelent írásában Gusztafik Tibor.
![]() |
részlet a kutatásból |
A Művelődéskutató Intézet megbízásával 1984-ben nagyszabású kutatás készült a szórakoztatásban tevékenykedők helyzetéről.
A kutatási minta az OSZK-nál nyilvántartott mintegy 20.000 szórakoztató zenész, énekes és lemezbemutató adataira épült.
Ezt követően, 1985-ben már kizárólag a lemezbemutatók tevékenységének, helyzetének "értékszempontú vizsgálata" készült el.
A kutatások eredményeit Dr. Szak Péter Otmár (zeneszerző, zongoraművész, filozófus, szociológus 1947–1992) teszi közzé a Disco-Info 1986/5 számában.
Ebből néhány érdekesség:
"A nők aránya a zenészek, énekesek között 4,7%, a lemezbemutatóknál 2,4%".
("Kutatásunk során megállapíthattuk, hogy ez a tevékenység nem nőies.)
Harminc évnél idősebb 71,2% illetve 26,2%.
Budapesten született 17,5% illetve 31,2%.
("Nehezen értelmezhető" adatként szerepel a Szeged-környékiek magas aránya.)
A DJ. kategória vizsgán "aggasztó, hogy a vizsgált években minden részeredményben csökkentek a pontszámok, ami egyértelműen a jelentkezők gyengébb felkészültségére utal: az elméleti átlag 1983-ban 12,04, 1985-ben 8,79; a gyakorlati 10,28 illetve 6,92 pont volt".
"Feltűnő, hogy a minimális angol nyelvismeret is gondot okoz a jelentkezők nem kis hányadánál."
"A már megszerzett kategória javítása nem könnyű: az újra jelentkezőknek csak 37%-a tudott magasabb minősítést elérni."
Tudomásom szerint azóta ilyen felmérés nem készült.
Ennek ellenére a szórakoztatásban tevékenykedők jelenlegi helyzetéről vannak ismereteink.
A kutatásról a cikk folytatása ide klikkelve olvasható.