Műsorfüzet: koncertek és diszkók...

 A Pesti Műsor régi számaiból.

1988. október:

1998. november:

Diszkó, diszkó, diszkó - egy "vicces" újságcikk

A zene legalább olyan erős "fegyver", mint a szó, ám a zeneművészet általában békésebb, politikamentesebb, mint például az irodalom.
A gazdaság- és kultúrpolitika azonban időnként kizökkenti jókedvéből a tánc, illetve szórakoztatózenészeket és disc jockey-kat is. Például olyan rendeletek, körülmények, melyek jelentős hatással vannak munkájukra, egzisztenciájukra, megélhetésükre.

Részlet innen: Ismét a vizsgakötelezettségről...

Ám nem csak az érintettek nyilvánítottak -egymással szembenálló- véleményeket, de kívülállók is:

Válaszoltam:

 

A cikk írója, Uj Péter mondta magáról, hogy „nagyon sok mindenből hajlamos viccet csinálni” - nos, ebben igaza van; de vannak rossz viccek is!

Tardos Péter: Rock lexikon

„Rendhagyó lexikon – mi más is szólhatnak egy rendhagyó műfajról? Ez a műfaj, borzas lázongásaival, a fiatalság tűzhányó energiájával, a tehetség és az új akarásának összefonódásával gyökerestől felforgatta a muzsika évszázados rendjét, elsőként adva önálló zenét a fiatalok kezébe.
Milliókat mozgósít, blue jeans egyenruhában, azonos érdeklődési körrel, a zene azonos hangjaira mozogva. Alkotói világhírre tesznek szert, csak a legnagyobb hollywoodi filmszínészek és az emberiség politikai irányítói ismertebbek náluk.
Kialakul a történelme, papírra vethetők az egyének, együttesek jelentős mindennapjai: megszületik a szaksajtó, könyvek és lexikonok foglalkoznak e témával – ezek számát gyarapítja e kötet.” 

A könyv első kiadása 1980-ban 60.000 példány!) rövid idő alatt teljesen elfogyott – a második javított és bővített kiadás (1982.) friss adatokat, s mindegy 70 címszóval többet tartalmaz – az Adam and the Ants-től a KFT-ig és a Visage-ig.
A kötetet fényképek és Bodola György újabb karikatúrái gazdagítják.

Tardos Péter
(1924. augusztus 15. – 1984. október 25.)
 újságíró, zeneszerző, dalszövegíró, humorista, rádiós-televíziós szerkesztő.

A rock-lexikonban jó néhány "diszkó-zenekar" is megtalálható, és "lemezlovasok" címszó alatt ír a disco kialakulásáról és néhány reprezentánsáról. 
Részlet a lexikonból:

DISCO INFO - végleges lapzárta

Az első és a leghosszabb életű magyar nyelvű, kifejezetten disc jockey-knak készült zenei szaklap  1984-1996 között, 12 éven át jelent meg.

A DISCO INFO utolsó, 43. számának tartalomjergyzéke és impresszuma:

A diszkó létrejötte Magyarországon

Hazánkban a diszkó létrejöttét elsősorban a külföldi zenék meghallgatásának, megismerésének igénye segítette.
A korai "lemezgazdák" ezért a dalokat lejátszották és elmondták róla, előadójáról a lényeges, érdekes tudnivalókat.
Tehát először a fő feladat a közönség által még nem ismert zenék, lemezek bemutatás volt szavakkal.
A "táncoltatás" csak később, e mellett vált szükségessé.

Kezdetben a zenék lejátszása legtöbbször egy vagy két orsós, majd kazettás magnóval történt.

A dalok kiválasztása, sorrendje egy magnó esetében már a szalagra történő felvételnél eldőlt. Mixelésre nincs lehetőség; az élőben elmondatott összekötőszöveg alatt kellett lehalkítani, vagy két dal között átúsztatni a zenéket.

A zenei repertoár attól függött, hogy ki milyen stílusú számokat akart (és tudott) beszerezni, átmásolni. (A minőség pedig attól, hogy közvetlenül lemezről, vagy már eleve másolt szalagról lett felvéve.)

A zenékre vonatkozó információk begyűjtése sem volt könnyű feladat.
Aki albumról másolt, az legalább a dalok címét, előadóját felírhatta, és a lemezborítóról több mindent megtudhatott (főleg, ha valamit kapizsgált angolul).

Fontos információ-forrás volt a DISCO-INFO; a rendszeresen megjelenő, magyar nyelvű "Segédanyag a hivatásos és amatőr lemezbemutatók képzéséhez, vizsgájához és munkájához”.

Az új zenéket néhány "nyugatról" sugárzott rádióműsorból lehetett még megismerni (pl. Szabad Európa, Radio Luxemburg, Radio Novi Sad).

Tehát mindenki szövegelt; keveset - sokat, jól, vagy gyengén, a zenével összhangban, vagy csak "ráolvasva".

Ennek a korszaknak is voltak kiemelkedő egyéniségei.

Forrás: Szövegelés (és zene)

 

A vicces diszkós!

Talán viccesnek tűnik, de a disco kezdeti időszakában a dj-k beszéltek- hazánkban is!

A "szövegelés" nem csak a rádiós, hanem a bulizó DJ eszköztárában is alapvető volt.
Köztük néhányan profi szintre fejlesztették és tökéletesen megvalósították műsorukban a szöveg és a zene (tartalom és kivitel) egységét, mások megrekedtek a "következik a következő szám, mely nem más mint..." jellegű összekötőszövegnél.

Róluk részletesebben a "Szövegelés (és zene)" című írásban, viszont a "vicces diszkó" legjelentősebb képviselőjéről az alábbiakban olvasható:

Erről a témáról (funny disc-jockey) is írt Dallos Viktor 1985-ben. (Disco Info 2/1985.):

Új Várklub - a régmúltban...

Az Új Várklub egyike volt a korszak legendássá vált (egyetemi) disco-klubjainak.

Dallos Viktor 1986-ban írta meg tapasztalatait, melyek nem csak technikai, hanem minden egyéb szempontból jól tükrözik a 35 évvel ezelőtti, a mostanitól alapvetően eltérő helyzetet. 

A cikk a DISCO-INFO 1986 évi 7-8 számában jelent meg.

Mi újság Komárom megyében?

A kérdést 1986-ban tette fel a DISCO-INFOban megjelent írásában Gusztafik Tibor.

A válaszokból kiderűl, hogy évtizedekkel ezelőtt milyen problémái voltak a DJ-knek:

DISCO INFO 1986./7-8 szám

A jobb olvashatóság érdekében az oldal nagyítva:

Ez a "dupla szám" 120 oldalon jelent meg.

Néhány cikke külön bejegyzésekben olvasható.

 

2/1978. (VI. 14.) KM rendelet

a zenei lemezműsoros előadásokról és a lemezbemutatók működéséről

A műsoros előadásokról szóló 1955. évi 13. törvényerejű rendeletben foglalt felhatalmazás alapján -a belkereskedelmi miniszterrel, a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya - a rendezőszervre tekintet nélkül - kiterjed a zenei lemezműsoros előadásra. A rendelet nem érinti a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek által rendezett zenei lemezműsoros előadást.

(2) E rendelet alkalmazásában zenei lemezműsoros előadás (a továbbiakban: lemezműsoros előadás) a hanglemez vagy magnetofonszalag használatával, illetőleg bármely más gépi úton lemezbemutató ("disc-jockey") közreműködésével nyújtott zeneszolgáltatás.

(3) A lemezműsoros előadásra a műsoros előadások rendezéséről szóló 3/1974. (XII. 14.) KM rendelet (a továbbiakban: R), továbbá a vendéglátóipari zene- és műsorellátásról, valamint a táncmulatságok és tánciskolák zeneszolgáltatásáról szóló 1/1959. (M. K. 1.) MM utasítást e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §

(1) A lemezműsoros előadáshoz - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - rendezési engedély szükséges. Az engedély iránti kérelmet az R. 1/b. számú - ha hivatásos előadóművész is fellép, l/a. számú - melléklete szerinti nyomtatványon, az abban megjelölt engedélyező szervhez kell előterjeszteni.

(2) A lemezműsoros előadás rendezésére irányuló kérelemben a bemutatni kívánt műsorszámok szerzőjét és címét nem kell feltüntetni.

(3) A lemezműsoros előadáson bemutatott zenemű után a szerzői díjat az R. 4. számú mellékletében foglaltak szerint kell meghatározni. A szerzői díjnak az érdekeltek részére történő kifizetéséhez szükséges adatokat a Szerzői Jogvédő Hivatal szerzi be.

(4) A vendéglátóipari üzem által rendezett lemezműsoros előadás nem esik rendezési engedély alá. Nincs szükség engedélyre abban az esetben sem, ha a lemezműsoros előadást a rendezőszerv belépődíj nélkül rendezi és a közreműködő lemezbemutató sem részesül díjazásban.

3. §Jsz/AB​

A lemezműsoros előadáson kizárólag olyan zenei hangfelvétel mutatható be, amelyet az első előállító adott ki vagy másolásához az első előállító hozzájárult. Nincs szükség hozzájárulásra ha az első előállítás évének december 31. napjától húsz év már eltelt.

4. §Jsz/AB​

(1) A rendezőszerv a lemezműsoros előadáson díjazás mellett csak olyan lemezbemutatót foglalkoztathat, aki az Országos Szórakoztatózenei Központ* által kiállított működési engedéllyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott működési engedélyt az Országos Szórakoztatózenei Központ csak annak adhatja ki, aki az általa erre a célra szervezett vizsgát sikerrel letette. A vizsga anyagát a jelentkező rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A vizsgára jelentkező személy csak a külön megállapított vizsgadíj befizetésének igazolása esetén bocsátható vizsgára. A sikertelen vizsga - a vizsgadíj újbóli befizetése mellett - megismételhető.

(4) A lemezbemutatók képzéséről, illetőleg szakmai továbbképzéséről az Országos Szórakoztatózenei Központ gondoskodik. Az ezzel járó költségeket a Országos Szórakoztatózenei Központ a vizsgadíjból, valamint a 6. § rendelkezései alapján befizetett közvetítés díjból fedezi.

5. §

(1) A sikeres vizsgát tett személy részére - a vizsga eredményétől függően - A, B vagy C kategóriájú "Lemezbemutató működési engedély"-t kell kiállítani. A működési engedély nem minősül hivatásos előadóművészi működési engedélynek.

(2) A lemezbemutató működési engedélyét a kiállító szerv - egy hónaptól egy évig terjedő időtartamra - bevonhatja, ha a lemezbemutató működése e jogszabály rendelkezéseibe ütközik.

6. §Jsz/AB​

A lemezbemutató díjazás mellett csak az Országos Szórakoztatózenei Központ által végzett közvetítés útján foglalkoztatható. A közvetítési díj a szórakoztató zenészek és énekesek közvetítési díjával azonos összegű.

7. §

(1) A lemezműsoros előadáson közreműködő lemezbemutató e tevékenysége során ellátja a műsor szerkesztésével és vezetésével, illetőleg a zenei anyag ismertetésével járó feladatokat. A lemezbemutató feladatát képezi a lemezműsoros előadáshoz szükséges technikai eszközök kezelése is.

(2) A lemezbemutató felelős azért, hogy a közreműködésével nyújtott zeneszolgáltatás a közérdeket és a jó ízlést ne sértse, továbbá, hogy a hangfelvétel felhasználása a 3. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban álljon.

(3) A lemezbemutató díjazására a 4 1978. (I. 28.) MüM-BM-KM együttes rendelettel módosított 21/1974. (VII. 31.) MüM-BkM-KM együttes rendelet az irányadó.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1978. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni. Egyidejűleg az R. 4. és 17. §-a a zenei lemezműsoros előadások vonatkozásában hatályát veszti.

Pozsgay Imre s. k.,

kulturális miniszter

A rendelet legfontosabb része számomra: 

(1) A rendezőszerv a lemezműsoros előadáson díjazás mellett csak olyan lemezbemutatót foglalkoztathat, aki az Országos Szórakoztatózenei Központ* által kiállított működési engedéllyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott működési engedélyt az Országos Szórakoztatózenei Központ csak annak adhatja ki, aki az általa erre a célra szervezett vizsgát sikerrel letette. A vizsga anyagát a jelentkező rendelkezésére kell bocsátani.

Forrás:

(https://jogkodex.hu/jsz/1978_2_kum_rendelet_3165951)

Magic Disco Radio - Beszélgetés Haluska Imrével

 

Magic Disco Radio - Late Night Talk Show 2021.10.29. A ma esti vendég: HALUSKA IMRE

by Teleki Pál

Kedves Hallgatóink! Újra itt a "Késő esti beszélgetés Teleki Palival és vendégeivel" c. műsorunk! Most pénteken 21 órától HALUSKA IMRE lesz a vendég! Remek sztorik, történetek! Tartsatok velünk!

A mikrofonnál: Teleki Pali feat. Haluska Imre

. 

A "szórakoztatók" helyzetéről

részlet a kutatásból

A Művelődéskutató Intézet megbízásával 1984-ben nagyszabású kutatás készült a szórakoztatásban tevékenykedők helyzetéről. 

A kutatási minta az OSZK-nál nyilvántartott mintegy 20.000 szórakoztató zenész, énekes és lemezbemutató adataira épült.

Ezt követően, 1985-ben már kizárólag a lemezbemutatók tevékenységének, helyzetének "értékszempontú vizsgálata" készült el.

A kutatások eredményeit Dr. Szak Péter Otmár (zeneszerző, zongoraművész, filozófus, szociológus 1947–1992) teszi közzé a Disco-Info 1986/5 számában.

Ebből néhány érdekesség:

"A nők aránya a zenészek, énekesek között 4,7%, a lemezbemutatóknál 2,4%".
("Kutatásunk során megállapíthattuk, hogy ez a tevékenység nem nőies.)

Harminc évnél idősebb 71,2% illetve 26,2%.

Budapesten született 17,5% illetve 31,2%.
("Nehezen értelmezhető" adatként szerepel a Szeged-környékiek magas aránya.)

A DJ. kategória vizsgán "aggasztó, hogy a vizsgált években minden részeredményben csökkentek a pontszámok, ami egyértelműen a jelentkezők gyengébb felkészültségére utal: az elméleti átlag 1983-ban 12,04, 1985-ben 8,79; a gyakorlati 10,28 illetve 6,92 pont volt".

"Feltűnő, hogy a minimális angol nyelvismeret is gondot okoz a jelentkezők nem kis hányadánál."

"A már megszerzett kategória javítása nem könnyű: az újra jelentkezőknek csak 37%-a tudott magasabb minősítést elérni." 

Tudomásom szerint azóta ilyen felmérés nem készült.

Ennek ellenére a szórakoztatásban tevékenykedők jelenlegi helyzetéről vannak ismereteink.

A kutatásról a cikk folytatása ide klikkelve olvasható.