2014. okt. 30.

Az elektronikus zene magyar úttörője: Pográcz Zoltán

A disco-centrikusok hajlamosak arra, hogy az EDM-et (Electronic Dance Music) azonosítsák az Electronic Music-kal. Pedig az elektronikus zene igen tág fogalom; ide tartozik minden elektronikus úton komponált és előadott zene.
Tehát az EDM csak egy -jelentős, divatos- ága a nagy műfaj-családnak. Így történhet meg, hogy az EDM egyes külföldi alakjai (el)ismertebbek hazánkban, mint az elektronikus zene magyarországi megalapítói, úttörői.
Ezért -és személyes okokból is- szeretnék megemlékezni Dr. Pongrácz Zoltánról és munkásságáról.

Pongrácz Zoltán az elektronikus zene pionírja, legjelesebb magyar képviselője, több nemzetközi díj nyertese, a Zeneakadémia első elektrozenei professzora, zeneszerző, karnagy.


„Én feltétlenül nagy jövőt jósolok az elektronikus zenének. 
Ha nem hinnék benne, akkor nem csinálnám.” -
Pongrácz Zoltán, 1980.

  • 1966-ban elsőként írt először elektronikus zenét honfitársai közül; Kryptothesiphon című művét hangszalagon rögzítette Utrechtben.
  • Magyarországon először Pongrácz Zoltánnak volt saját stúdiója. Később a Magyar Filmgyártó Vállalat keretében, majd 1975-ben - két évig tartó kísérleti jellegű tevékenység után - létrejött a Magyar Rádió elektroakusztikus zenei stúdiója.
  • 1972-ben komponálta és készítette -a Csehszlovák Rádió kísérleti stúdiójában- a Maríphonia című akusztikus portrét a feleségéről. (Az ő hangjai és testméretei adták a mű hangzását, ritmikáját és formai arányait.) A Mariphonia 1974-ben a bourges-i nemzetközi elektroakusztikus zenei kompozíciós verseny -20 országból beküldött 71 pályamű közül- az első díját nyerte el.
  • 1975. február 28-án volt az első nyilvános koncertet, melyen négy magyar zeneszerző – köztük Pongrácz- hat elektronikus műve hangzott el.
  • Küldetésének tekintve harcolt az elektronikus zene, a zeneművészet “harmadik korszaka" ügyéért. Sikerült elérnie, hogy fakultatív tantárgyként engedélyezzék az elektronikus zene tanítását a Zeneakadémián; elsőként, és 20 éven át oktatta a zeneszerzés tanszak hallgatóit.

1912. február 5-én született.
A Zeneművészeti Főiskola, zeneszerzés szakán Kodály Zoltán tanítványa volt.
A karnagyképzőt Bécsben végezte,
Berlinben, a Humboldt Egyetemen összehasonlító zenetudományt tanul, később Utrechtben, a Holland Királyi Egyetemen szonológiai tanszékén folytat elektronikus zenei tanulmányokat,
Az Operaház korrepetitora, majd a Rádió karnagya és zenei rendezője volt.
Tanított a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában,
1975-től - húsz esztendeig - a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzoraként elektroakusztikus zenére oktatja a zeneszerzés tanszak hallgatóit.
Az International Confederation of Electroacoustic Music (székhelye Bourges) egyik alapító tagja, majd alelnöke, később a nemzetközi igazgatóság tagja.
1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996-2000 alelnöke volt.
95 éves korában, 2007. április 3-án reggel, méltósággal viselt hosszú betegség után hunyt el.

Zeneszerzői munkássága a műfajok széles körét öleli fel. Komponál operát; kantátát, szimfonikus és kamarazenét - kezdetben a Kodály iskola szellemében, később - önálló zenei nyelvét kialakítva - szeriális technikával. 
Már korai darabjaiban is megmutatkozik a specifikus hangzások, színek iránti érdeklődése.

Életpályája (főbb művei, könyvei, díjai, elismerései) itt olvashatók:
Fidelio
Wikipedia
Főnix-sarok

Az elektronikus zene című könyve 1980-ban jelent meg kihajtható táblázatokkal, fekete-fehér ábrákkal illusztrálva, magyar-angol, magyar-francia és magyar-német nyelvű szakszótár fejezettel. 


▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

Egy különleges tevékenységét azonban –ami sokoldalú zenei tudását és emberi hozzáállását jellemzi-, sehol meg sem említik: 
Pongrácz Zoltán nevével először a „Zeneelmélet szórakoztató zenészeknek” című tankönyv írójaként találkoztam. Személyesen a hivatásos előadóművészi (kategória) vizsgán ismerkedtünk meg, ahol a népi zenészek vizsgabizottságának elnöke volt.
Ebben az időben a szórakoztató zene legkiválóbb művészeiből állt a minimum öt tagú vizsgabizottság. 11 tánczenei és 6 népizenei hangszerből, valamint táncdal és nótaénekből lehetett vizsgát tenni az eltérő összetételű bizottságok előtt.
A cigányzenészeket országos (sőt, világhírű) prímások, illetve az adott hangszer virtuózai minősítették. Ezeknek a művészek külön-külön is nagy respektje volt a szakmában. 
Nos, az ilyen tagokból álló vizsgabizottság elnöke volt Pongrácz Zoltán. 
Hozzáértését, döntéseit mindenki elismerte. 
A „tanár úr” szakmai ismerete, véleménye, hallása vitathatatlan volt. Csendes, szerény, kedves modora is hozzájárult tekintélyéhez.

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

Pongrácz Zoltán

Hungaroton Records Kft.
KERTÉSZ, Péter - narrator
BIKFALVI, Júlia - song and narration
Chorus of the Hungarian Radio and Television
HERENCSÁR, Viktória - cimbalom
RÁCZ, Zoltán - marimba
VAJDA, József - bassoon
KÓSA, Gábor - percussion
FARAGÓ, Béla - synthesizer

ZOLTÁN PONGRÁCZ (1912)

1 Mariphonia (1972) (8´14")
2 Madrigál Petrarca LXI. SzonettJére (1980) /
Madrigal on Petrarca's Sonnet No LXI. (10'03")
3 Contrastes polaires et successifs (1987) * (7´17")
4 Concertino cimbalomra és elektronikára (1989) (11´03")
Concertino - for Cimbalom and Electronics


IVÁN PATACHICH (1922-1993)

5 Barna Jancsi balladája (1976) /
The Ballad of Jancsi Barna (4´57")
6 Metamorfózisok marimbára (1977) /
Metamorphoses for Marimba (8´48")
7 Fagotto digitale (1988) (11´31")
8 Vízizene (1988) / Water Music (9´58")

Összidõ / Total time: 72´53"