FŐOLDAL

2016. okt. 22.

Ismét a vizsgakötelezettségről...

A zene legalább olyan erős "fegyver", mint a szó, ám a zeneművészet általában békésebb, politikamentesebb, mint például az irodalom.
A gazdaság- és kultúrpolitika azonban időnként kizökkenti jókedvéből a tánc, illetve szórakoztatózenészeket és disc jockey-kat is. Például olyan  rendeletek, körülmények, melyek jelentős hatással vannak munkájukra, egzisztenciájukra, megélhetésükre.

Ilyen helyzet alakult ki egy évtiteddel ezelőtt, és -megrengetve a szórakoztatóipart- állásfoglalásra késztetett minden zenészt és dj-t.
Táborok és ellentáborok alakultak, melyek elszántan hirdették -eltérő helyzetükből, érdekükből adódó-  egymással ellentétes véleményeiket.


Végül is egy rendelet tett pontot  az ügy végére. Ennek hatása a mai napig tapasztalható, és vitatható.

Bár az emberek ingerküszöbe, passzivitása azóta jelentősen emelkedett, időnkén fellángol (pontosabban parázslik) a vita ebben a kérdésben.



Ezért szükséges és -mint az alábbiakból kiderül- aktuális átgondolni, hogy

kell-e szakmai tudás, felkészültség, illetve szakvizsga és képesítés a zenészeknek, DJ-knek?


(Erről természetesen már volt szó a Disco-Story-ban -többek közt- itt: A disc jockey szakma első jelentős tagolódása).


Most ismét napirendre került a téma - nem alaptalanul. Ám a "mozgalom" pont az ellenkezőjét akarja, mint a tíz évvel ezelőtti. Pontosabban az akkor hozott rendelet visszavonását, illetve az azt megelőző kritériumokhoz hasonló létrehozását.

Az október 15-én -néhány napja- közzétett petíció a szórakoztatózenészek köréből indult, de a dj-kre is hatással van.

Tárgya és folytatása:

Előadóművészi kategóriavizsga/szakvizsga visszaállítása



A petíció

A múltban számos rendelet szabályozta (egyidejűleg, vagy egymást váltva) a "zeneszolgáltatással" kapcsolatos -munkavállalói és munkáltatói- tevékenységeket. Ezek a szükséges képesítésre, a munkaszerződésre, gázsira, munkakörülményekre, munkaidőre, és még sok mindenre vonatkoztak.
Egy részük a szórakoztatózenészekre és a disc jockey-kra egyaránt, mások csak az egyik szakmára voltak hatályosak.

A zenészek, énekesek ezrei már évtizedek óta a kötelező vizsga és közvetítés rendszerében dolgoztak, amikor 1978-ban a DJ-k is az OSZK hatáskörébe kerültek.
Később a diszkósok egy csoportja indított harcot a vizsga ellen (A disc jockey szakma első jelentős tagolódása), aminek hatására (vagy egészen más okokból) születettek rendeletek, melyek egyike ellen most (tíz év elteltével) petíciót indítanak a zenészek.

Nyilvánvaló, hogy a petíciót zenész kezdeményezte és eddig zömében zenészek, énekesek írták alá, támogatták és véleményezték.
Azonban ilyen bejegyzést is találtam:
Én személy szerint a Dj-zést is vizsgához kötném. Ott is hasonló a helyzet, mint a hangszeres zenénél.
Valóban. Sőt; a dj. helyzete több vonatkozásban még cifrább!


A petíció eredetiben olvasható, aláírható és megjegyzéssel ellátható, illetve a statisztikája is megtekinthető itt: peticiok.com


(Az "időhiányosok" kedvéért igyekeztem kiemelni a lényeget.)

Előadóművészi kategóriavizsga/szakvizsga visszaállítása


Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Az utóbbi években a nyilvános zenei fellépések terén (szállodákban, szórakozóhelyek) siralmas a helyzet, ugyanis ma Magyarországon már bárki felléphet ilyen helyeken, akár mindenféle szakmai képzés, tapasztalat vagy tudás nélkül. Ez azt eredményezte, hogy a zeneszolgáltatások árai jelentősen csökkentek, mivel a “kínálat” hirtelen megnőtt. Ez hátrányos helyzetbe hozta mindazokat a művészeket, akik egy életen át tanultak, gyakoroltak, rengetek pénzt fektettek be a jó minőségű hangszerekbe, oktatóanyagokba stb., ugyanis az “amatőr” énekesek/zenészek, akik általában egy hétköznapi munkahellyel is rendelkeznek, mindennek hiányában jóval olcsóbban kínálják a szolgáltatásaikat. A mai profitorientált világban a “vevők” a legolcsóbb “terméket” választják, így a hivatásos zenészeknek választaniuk kell: olcsóbban ajánlják szolgáltatásaikat vagy otthon maradnak. Véleményem szerint ma Magyarországon, azon kívül, hogy rengeteg élőzenés szórakozóhely megszűnt, az általában kábítószerpiacnak is tekinthető diszkókkal ellentétben, rekord-alacsony a zenészek fizetsége. Ugyanakkor a legtöbb hivatásos előadóművész arra kényszerült, hogy a szakmán kívül keresse meg a kenyerét.
Mindezt a 66/2006. (IX. 20.) GKM rendelet tette lehetővé, melyben törlik a 43/1998 (VI.24.) IKIM rendelet mellékletének azon pontjait, melyek kötelezővé tették az élőzenét szolgáltató személyek kategória- és szakmai vizsga meglétét.
Az utóbbi rendelet melléklete leírta a vendéglátó helységekkel szemben támasztott alapkövetelményeket, mely részletesen kitért az élőzenét szolgáltató személyek képesítésére. Vendéglátóhely kategóriájától függően, ez az Országos Szórakoztató Zenei Központ által kiadott, Kiemelt, A vagy B kategóriavizsga, illetve. szakvizsga volt.
A törlést aláíró Gazdasági Miniszter, Kóka János indoklása ez volt: 
1. Nincs szükség állami beavatkozásra olyan gazdasági területeken, ahol a piaci szereplők, "érdekeiket pontosan felismerve", maguk is képesek hatékony döntéseket hozni,
2. Egyre több vendéglátó egység biztosít majd bemutatkozási lehetőséget a képzett muzsikusoknak, a tehetséges, ifjú zenészeknek
3. A módosítás nem rontja a vizsgával rendelkező, tapasztalt zenészek munkaerőpiaci helyzetét, hiszen szakmai tudásuk miatt mindenképpen előnyt élveznek a piacon.
Tisztelt Miniszterelnök Úr, a tapasztalatok és a 10 évvel későbbi helyzet teljesen mást mutat, ugyanis:
1. A piaci szereplők (itt a hangsúly természetesen a “vevőkön” van) általában nem tudják eldönteni, hogy mi az adott énekes vagy zenész szakmai szintje, tudása és nem is érdekli őket. A döntést a szolgáltatás ára határozza meg: minél olcsóbb a szolgáltatás, annál nagyobb eséllyel veszik igénybe. A vendégek pedig ennek eredményéül általában egy rossz minőségű gépzenét kénytelenek elviselni. Ez többek közt azt vonzza maga után, hogy csökken az adott hely forgalma, végső esetben pedig megszűnik, vagy egyáltalán nem kérnek élőzenét. Ezzel ellentétben, a jó zene felvidít mindenkit, a vendégek szívesen visszatérnek az adott helyre.
2. A képzett, tehetséges ifjú zenészek addig is gond nélkül megkapták a kategóriavizsgát, hiszen megvolt hozzá a tehetségük. Csupán azok nem kaphatták meg, akik nem feleltek meg a szakmai vizsgabizottságnak. Ráadásul egyre kevesebb élőzenés vendéglátó egység létezik 2006 óta (talán éppen a nevezett törlés miatt), így sem a vizsgával rendelkező sem pedig ezzel nem rendelkező zenészeknek jóval kevesebb esélyük van bemutatkozni.
3. Az állítással ellentétben, a módosítás teljesen elrontotta a tapasztalt, hivatásos zenészek munkaerőpaci helyzetét! Általában nem a tapasztalt zenész élvez előnyt, hanem az olcsó zenész, az utóbbi pedig általában tapasztalatlan, szakmailag nem megfelelő, “hobbi” zenész, aki örül neki, hogy a munkahelyén kívül hétvégenként a kedvenc hobbija gyakorlásával még pénzt is keres. Azon kívül, hogy az ilyen emberek teljesen “lenyomták” az árakat, a zenész tekintélyét is aláásták, hiszen adott esetben egy olyan vendéglátóhely tulajdonosa, aki tapasztalta a rossz zene “hatását”, nem is akar már hallani zenészekről.
A Miniszter döntése egy erős lobbi eredménye volt, ugyanis 2005 december 6-án született egy petíció, melyet számos debreceni kulturális egyesület és alapítvány elnöke írt alá. A petíció szövege itt található. Az aláírók szerint az OSZK vizsga szükségessége “a zenekar tagjaira, vagy a lemezlovasra irracionális anyagi terhet ró, illetve a zenészeket, előadókat tevékenységükhöz szükségtelen, sokszor értelmetlen feladatok elé állítja”. Itt megjegyezném, hogy a zenekar tagjaira semmilyen anyagi teher és szükségtelen feladatok nem hárultak (kivéve persze a hangszervásárlás és a gyakorlás), hiszen a rendelet szövege egyértelműen kimondta, hogy elég, ha a zenekarvezető rendelkezik az adott bizonyítvánnyal. Ez azért is volt elég, mert pl. egy “A" kategóriás előadóművész biztosan nem dolgozna egy olyan emberrel együtt, aki nem tud zenélni. Azoknak az embereknek, akik nem tudnak énekelni vagy zenélni, az OSZK vizsga valóban értelmetlen és megterhelő volt.
Egy weboldal is készült a vizsga eltörlési kezdeményezésről. A weboldal azóta megszűnt, itt található az elmentett változata.
2006 elején elkezdődött egy OSZK lejáratási kampány. Például ebből az Index cikkből kiderül, hogy mivel érveltek a vizsga kötelesség ellenesek. Sok hasonlóságot vélek fedezni a mai Index cikkekkel, melyben Önt és a Kormányt próbálják lejártani, bemocskolni.
2006 áprilisában az Origó itt beszámolt arról, hogy hiába örültek (?!), mivel több hivatásos előadóművész egy ellenpetíciót nyújtott be Kóka János miniszter úrnak, melyben kérik, hogy szíveskedjen visszautasítani a az OSZK-vizsga elleni támadást.
2006.08.22-én megjelent ez az Index cikk, mely részletesen (és a szokásos Index-féle gúnnyal) leírja a vizsga jövőjéről való egyeztetéseket.
A vizsga törlésére felhozott érvek nagyon távol állnak a valóságtól, ugyanis az OSZK vizsga egy bizonyíték volt arra, hogy az adott személy egyáltalán tud énekelni vagy hangszeren játszani. A vizsga anyagi vonzata csekély volt és a kategória vizsga megléte egy elismerés volt az adott előadóművésznek, aki érezte, hogy van egy elismert szakmája. Ma az éneklés vagy a zenélés már nem szakma, hiszen bárki pénzt kérhet azért hogy adott esetben akár semmiféle zenei tudás nélkül is egy zenei alap mellett azt szimulálja, hogy “zenél”.
Az akkori peticíó aláírói és a lejárató Index és Origo cikkek szerint bárki énekelhet vagy zenélhet, aki csak akar, hisz a művészet nem államhoz van kötve. Ez teljesen igaz, az adott rendelet viszont nem is tiltotta a művészet gyakorlását, csupán azt szabályozta, hogy egy bizonyos színvonalú  vendéglátóhelyen ki kérhet pénzt a zenei szolgáltatásokért. Erre éppen azért volt szükség, hogy a mai helyzet ne alakulhasson ki, ugyanis ma bárki, aki eldönti, hogy zenész, vásárol magának egy szintetizátort (amin még csak játszani sem kell tudni) és a képzett, tapasztalt zenésznél jóval olcsóbban ajánlja szolgáltatásait. Az OSZK vizsgabizottság, mely magasan képzett, elismert művészekből állt nem a mai tévés szórakoztató műsoroknak megfelelő módón döntött, hanem szakmai szempontokat nézve. Ez azt jelentette, hogy aki nem tudott énekelni vagy hangszeren játszani, az nem kapott bizonyítványt. Képzeljük el azt, hogy például bárki lehet orvos, mérnők, teherautó vezető stb. bármilyen képesítés és szakmai bizonyítvány nélkül. A zene természetesen egy kényesebb dolog, mivel művészetről van szó, viszont éppen ezért a rengeteg gyakorlás mellett tehetség is kell hozzá. Akiben mindez megvan, annak semmilyen nehézséget nem okoz egy szakmai vizsga megtétele, hanem inkább egy védelmet és elismerést.
Tisztelt Miniszterelnök Úr, arra szeretném kérni, hogy fontolja meg egy hasonló rendszer kialakítását, mely a mai elvárásoknak megfelel és szem előtt tartja a hivatásos előadóművészek jogait és mely, mint bármilyen más szakmában, szabályozza, hogy milyen körülmények között lehet ezt fizetségért gyakorolni. A zene mindenkié és mindenkinek megvan hozzá a joga és a lehetősége, hogy tanulja, gyakorolja, művelje, viszont megfelelő feltételek hiányában, bárki aki azt gondolja magáról, hogy tud énekelni vagy hangszeren játszani, még ha ez nem is így van, a zenész szakmának lejáratójává tud válni és a hivatásos zenészektől elveszi a munkalehetőséget.
Bízom benne, hogy sikerült átadnom az üzenetem lényegét és, hogy nemsokára az előadóművészét visszanyeri a tekintélyét Magyarországon azáltal, hogy biztosítva lesz a magas színvonalú szolgáltatásnyújtás. Ehhez kétségtelenül szükség van egy ösztönző és védő szabályozórendszerre és egy objektív szakmai vizsgabizottságra mely megszűri, hogy ki az aki valóban méltó erre a szakmára.
Maradok tisztelettel,
  Fülöp Adrián   

§    §    §    §    §


Nem tudom, hogy ebben a fontos ügyben miért egy zenész, és nem a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, illetve annak elnöke dr. Gyimesi László lép fel (emlékeim szerint ő igen hatékonyan képviselte a szakmák érdekeit).

Az a hiba is elkerülhető lett volna, hogy az élő zenét szembeállítja a diszkóval; más vonatkozásokban ez lehet reális lehet, de ebben az ügyben nem. A szóban forgó rendelet ugyanis egyaránt vonatkozik mindkét szakma képviselőire. (A zenész és a DJ tevékenységei és érdekei között vannak azonosak, hasonlók és alapvetően különbözőek - itt azonosak.)
A dj-k köreiben is már évek óta gyakran felmerül a kérdés: bárki lehet lemezlovas?


Egyébként attól tartok, hogy napjainkban egy petícióval nem lehet eredményt elérni - de jó lenne, ha tévednék!

*    *    *    *

A petíció kapcsán -és különösen a fiatalok számára- érdemes és tanulságos felidézni azokat az érdekeket és érveket, melyeket a vizsga eltörléséért -a művészi szabadság érdekében(!) hangoztattak, - de a valós helyzetet, tényeket is.
(Hamarosan...)
Addig csak egy dokumentum a múltból: Vendéglátósoknak levél - DJ csak képesítéssel!



2016. szept. 23.

Kábel-barát megoldás

Az emberek többféle szempontból csoportosíthatók: hím, vagy nőnemű, öreg vagy fiatal, … és, hogy mit csinál a kábellel, ha már nincs szüksége rá.
Van, aki minél gyorsabban összetekeri valahogy, más gondosan hajtogatja, csévéli, és van, aki ismeri a titkot; az egyetlen –minden szempontból- tökéletes megoldást.
Nem kicsi a tét – főleg, ha hosszú a kábel: amikor újra használni akarod idegtépő kibogozásba kezdesz, vagy egy pillanat alatt használni tudod „kunkor- és göcsörtmentesen”.

Íme a módszer, amit érdemes megtanulni, alkalmazni:

Did you know there’s a special way to wrap your cables that not only keeps them neat and tidy, but also makes them perfectly unfurl without tangling when you’re ready to use them? It’s the de facto way to store cables in the video, film, and music industries, and it can also help lengthen the life of all your cords.

Részletes, alapos magyarázat:



Ugyanaz a módszer fiatalos, szabadtéri bemutatóval:


2016. márc. 2.

Diszkónika - régen és most!

Diszkónika

a rock és a diszkó technikája


Az első magyar nyelvű könyv a diszkóról.
Tartalma, nyelvezete a mai napig egyedülálló.
A szerző egyéni látásmóddal, stílussal közöl szakszerű és hasznos technikai ismereteket, gyakorlati tanácsokat, érdekes és szórakoztató szubjektív véleményével kiegészítve. 

(Disco-story)

Cs. Kádár Péter, 1984-kiadott Diszkónika című műve hangvételében, érthetőségében és terjedelmében is kiemelkedett az akkoriban megjelent ismeretterjesztő műszaki könyvek közül. Sikerességét a 30 ezer darab feletti eladott példányszám mutatja.


(Cs. Kádár Péter, hangmérnök, újságíró, tanár, aki a 70-es évektől, több évtizede már a hazai rádiózás egyik, hanem a legfontosabb technikai tudora.)



A fenti mondatokkal mutatja be a soulmusic.hu weboldalán Gulics Norbert  a több, mint három évtizeddel ezelőtt megjelent könyvet és szerzőjét.

A Diszkónika kiadása, megjelenése is érdekesen alakult.
Erről beszélget a Pulzus című műsor 1984-es adásában Módos Péter, Cs. Kádár Péter és Rigó Béla.



A tartalomjegyzék:


Könyvesboltokban már rég nem kapható; igazán jó fogásnak számít hozzájutni egy régi példányhoz.


Szakmai berkekben időnként nosztalgiával emlegetik a Diszkónikát, mint például 2012-ben -a még "zártkörű" -Disco-Story csoportban, vagy 2015. októberében.
Ez utóbbi bejegyzés írója Gulics Norbert, aki szerint "a technikai fejlődés bőven megkövetelhetne egy folytatást".

Az igény és Norbi hatására Péter nekiült, és elkezdte írni a korszerű folytatást, a XXI. századi Diszkónikát.

2016. febr. 28.

Farkas Gábor azt üzente...

Áttételesen kapjátok meg, és az alábbiakban olvashatjátok Farkas Gábor (DJ. Wolfgang) nektek szóló írását - természetesen szó szerint, kísérőlevéllel együtt.

Levél D.J. Tóbiásnak!
Tisztelt Előadóművész Úr!

Ismételten felkerestük titkos budoárjában DJ.Wolfgang-ot, hogy magvas gondolataival örvendeztesse meg a Disco Storyt olvasóit.
A dolog egyáltalán nem volt könnyű, mert az illető jelentős mennyiségű édesség elfogyasztása után (mákos guba, stb.) is csak álruhában volt hajlandó megírni a levelet.
Az elküldött (de jelentős műnek egyáltalán nem nevezhető) irományt szíveskedjél Hölzer Tominak továbbítani.


NEM ÉLHETEK MÚZSIKASZÓ NÉLKÜL,
AVAGY ÓDA RÉGENLÁTOTT KEDVES BARÁTAIMHOZ.

Hölzer és a többiek. Mese a diszkós lányról és a Farkasemberről.
(Kizárólag erős idegzetűek számára, én el sem mertem olvasni)



Krisztus után 2016-ban Cintula királyságának 50. évében történt, közép európai idő szerint fél 12-kor.
Épp kitűnő kollégám, DJ. Tóbiás könyvét olvastam, (címe valami ilyesmi: Retró zene és libanyak), jókat röhögvén kitűnően éreztem magam, mikor beütött a baj!
Közismerten ütődött unokahúgom bőgve rontott be a szobába és elcsukló hangon közölte: - Hallottad? - Mit? – kérdeztem. - Hát ezt - motyogta feldúltan, - hogy a Cintula, a Csiják meg a Dominik átmentek a Wallhallába!! Percekbe telt mire sikerült feldolgoznom buta rokonom rémületének valódi okát…
- Ne bőgj te ütődött - mondtam inkább szelíden, (mert hamar sértődik), - nyugodj le, ezúttal a Wallhalla nem a megdicsőült ógermán harcosok mennybéli palotáját jelenti a skandináv mitológiában, hanem egy jó nevű belvárosi éttermet, ami főként kitűnő konyhájáról és most már e három jeles diszkós műsoráról híres.
A párhuzam mindössze annyi, hogy Frejla palotájában is éppoly folyamatos a dáridó, mint a szuper Dj trió bulijában volt.
A Wallhalla étteremben pedig nem a Cintula, hanem Tor Isten viszi a prímet, akiről a Wermacht 70-cm-es űrméretű nehézlövegét nevezték el, és nagy disznóságot művelt Szevasztopol ostrománál.
- Érted?! - Értem. – mondta, - és akkor biztosan innen származik az a kifejezés, hogy disznótor!?
- Úgy van - mondtam, csak hogy megszabaduljak végre, mérsékelt „IQ”–szintű rokonom nyomasztó jelenlététől.
Végre visszatérhettem Tóbiás könyvéhez, mert egy korhű leírás katartikus élményét nyújtja azok számára, akik szintén átélték műfajunk édes bús történetének megannyi pokoljárását, és mennybemenetelét.
Jókat lehet röhögni tanult kollégám szarkasztikus humorba rejtett önvallomásain, melyben hűen tükröződik a diszkó műfaj (és az író szexuális életének bámulatos fejlődése… de ez már egy másik könyve), miközben a könyvben még egy frappáns latin nyelvórát is kapunk, szinte ingyen.
(Ez rám is fért, mert ez irányú (latin) művelődési igényem végleg kimerült az „ Aladdin és a csodalámpa” című könyv elolvasásában.)



Tisztelt Kollegák, Drága Barátaim!

A fenti könyv elolvasása után viszont egyből eszembe jutottak a régi szép idők, mikor még együtt égettük nyiladozó tehetségünk kétvégű gyertyáit imádott műfajunk a diszkó oltárán és együtt sugároztuk klubjainkban személyes zenei kultúránkat a nagyérdemű közönség felé.

Így naponta élvezhette a tisztelt publikum a Barabás Zoli bájos humorát, Fischer Gabi görkorcsolyára komponált DJ-etűdjét, az UV fényben vibráló „pálcikaembert”, Rákász Bélát, D. Molnár Gyurit és az Édent, és Bakai funky varázslatait is. Naponta látogattuk Kettler Pisti jó hangulatú műsorait a Lovasban meg a Vadorzóban ( a Lovasban én is voltam a Kettler Pisti előtt, de egyszer húsvétkor a Tojással úgy berúgtunk, hogy kirúgtak).
És sűrűn meghallgattuk a bariton hangú mester, Cintula klasszikusait is, ezekben a csodálatos időkben.

Apropó Cintula. Műfajunk alapítójának, nemrég volt a 70. születésnapja, ezért fogadjátok szeretettel kedvenc költőm ezen ünnepi alkalomra írt versét:

Vers Cintula születésnapjára:

Hajdanán egy műfaj terhét hordozta a hátán,
Majd balatoni legjobb klubját átnyújtotta tálcán.
Mert Arató meg Éliás is jó nagy sztárok lehetnek,
De mondják, hogy a Királyok már annak is születnek. 
Szülinapi ünnepednek 70 volt a mottója,
De tudjuk, hogy a hetvennek csak 51 a nettója.
Óvjanak meg kedves Tibor mindenkor az égiek,
Szeressenek barátaid, az újak és a régiek.

Amúgy én utoljára Cintulát a Népstadionban láttam kb. 70ezer ember előtt fellépni ( ami világcsúcs), és egy ilyen buli után tényleg mindenkire ráfér néhány év elmélkedés, ahogy Neil Armstrong asztronauta se tudott jó pár évig mihez kezdeni magával az ominózus Holdra-szállás után.
Emlékezetesek voltak Dworák Tomi szellemes konferanszai, de Fehér Miki tanáros orgánuma is. Vagy Szabó Palika lendületes bulijai a Balcsin, meg a Diannában, ahol tündéri időket éltünk egy nyár édes mámorában.
És hol hallhatóak az újabb tehetségek, a Tóth Zoli, a Török Jani vagy hol az a klub ahol Hölzer szerint a Bárány se hallgat?
Szerencsére Arató Andris a közelben diszkózik, így ma is élvezhetjük azokat az álomszerű zenés időutazásokat melyeket egy videodiszkó keretében megkomponálva nyújt át a nagyérdeműnek, sztárvendégekkel és minőségi vörösborral körítve.
Igazi élet van az Arató bulin, itt találkozom örömömre néha Rákász Bélával és másokkal vagy D.J. Dalival aki jelenleg fotósként bizonyítja a helyszínen sokoldalú tehetségét!
Sajnos D.J. Dali extrém avantgárd diszkói is nagyon ritkán hallhatók, ma már.

És hát hol van az első magyar diszkós lány: a Szőke Hajni, - akit én fedeztem fel Tatán, életem egy szürreális pillanatában?
Épp a tatai strandon sétáltam az előző esti buli utáni delírium trémensz poétikus állapotában, mikor a látványtól földbe gyökerezett a lábam!
Egy gyönyörű lányt pillantottam meg a parton, kéjesen napozott, Marylin Monroe-ra hasonlító bájos mosolyával szinte megigézett, miközben hosszú combjainak aranyló pihéi, mint mesebeli mező pompáztak a fényben…
Lenyűgöző jelenség volt a lány, így a mohó férfi pillantások roppant kereszttüzén átvágva egyenesen hozzá léptem. Farkas vagyok, mondtam némi meggyőződéssel. .
Az nem baj - mondta Ő. - Én meg a Hajni. Beszélgetni kezdtünk, el is kísérhetem, mondta, mert épp az állatkertbe megy és, ha rendesen viselkedem, akkor bemutathat a kis vaddisznóknak…
Szellemes, humoros lány volt, stílusával szinte lenyűgözött és egyre erősödött bennem – majd kifejezésre is jutott- a gondolat,
- Te Hajni, neked olyan jó dumád van, legyél te diszkós, úgy sincs még diszkós lány e hazában... Javaslatom így elsőre, nagyon meglepte a szép lányt, sok ellenvetése is volt, és még délután is sűrűn vitatkoztunk, de szerencsére estére már ugyanazt állította mint én!
Másnap felhívtam Hölzert, és mondtam neki, hogy olyan diszkós lányt küldök hozzájuk, hogy a „fal adja a másikat”…
Pár nap múlva a szép Hajni sikerrel levizsgázott , majd abban a pillanatban elindult szédítő karrierje is, rövidesen meghódította Budapestet, a festői Balatonpartot, TV-t, rádiót, tréfás könyveket is írt, sajnos egyikben sem vagyok benne.
Majd sikereinek csúcsán egyszer csak hátra hagyta imádott show businessének világát és váratlanul egy tanyára költözött…
Ki érti ezt? Az „éj királynője” egy tanyára ment, ahol nappal ugatnak a kutyák, éjjel csípnek a szúnyogok, és a bárányok se hallgatnak… Csak a varjak mondják neki, hogy kár! Kár! Kár!
Szerencsére azóta újabb csinos diszkós hölgyek kerültek a pályára… Sajnos az ő fölfedezésükről őszinte bánatomra már lemaradtam, de ezúton is üzenem nekik, hogy ma már sokkal veszélyesebb világot élünk, ezért feltétlenül viseljék műsor közben a balesetvédelmi szempontból előírt golyóálló bugyit!

Csak felületesen tájékozódva az újabb stílusokról azt látom, hogy főként a mixelés megy, melynek nagy részét már a mixelő-szoftverek végzik, melyek teljesítménye egyenesen elképesztő.
Egyik haverom szoftverje a minap diszkó ritmusra mixelte Beethoven és Bach összes műveit, miközben még az esti paprikás krumplit is megfőzte…
Ilyen világ jöhet Kedveskéim, viszont meggyőződésem, hogy a hagyományos mikrofonos–diszkósok között a magyarok (voltak?) a legjobbak a világon!
Én zseniket véltem látni köztetek, és ha Cintula, az Éliás a Dworák, az Arató, vagy a DJ. Dali netán angol nyelvterületre születik, hát máig rettegne DJ. Bobó…
Ma már a jó diszkósok előtt tényleg nyitva a világ. Nemrég történt, hogy DJ. Tyuki barátom egy luxus hajón utazva körbe diszkózta a fél világot teljes sikerrel, ami meg is látszott rajta (a lépésén meg a járásán, hajójának ringásán, meg a pénzzel teli buxáján…)

De beszéljünk néhány szót a műfaj Summa cum laude-járól, a misztikus A–kategóriáról:
Ez volt annak idején a Hölzer-istálló által kibocsátott csúcs termék, és az A–kategóriának még ma is nagyon magas a presztízse!
Sok mindent mondtak már az OSZK-ról, (Bemegyünk az OSZK-ba, arcunk sápadt, fejünk kába...) de az biztos, hogy ezt a csúcs kategóriát tényleg csak igen jelentős produkció esetén adta ki a „diszkófejű nagyúr”!
Ilyet kapott Arató, B.Tóth, Cintula, Devényi, Dali, Éliás, Fehér Miki, Fehérvári, Gazdag... de még Tóbiás is… a többi nem jut az eszembe…
Jó néhányuk még előadóművészi elismerést is magáénak mondhat, kiemelkedő munkásságuk tükrében, méltán! Gondoljátok el, van olyan diszkós, aki már 15ezredik buliján is túl van, és jobb mint valaha…
Elképesztő ez a teljesítmény, és hál istennek ezek a kitűnő kollégák más művészeti ágakhoz hasonlóan ma már életmű díjat is kaphatnak, ami szakmánk (hivatásunk) növekvő elismerését mutatja.
Ilyen életműdíjat kapott legutóbb két kitűnő „előadóművész” kollégánk, Arató Andris és a diszkó programot pantomim műfajjal mixelő Rákász Béla. Ezúton is gratulálok Nekik!
Javasolni is fogom, hogy e jelentős életművel rendelkező kollégákból (hasonlóan a legendás focistákhoz) hozza valaki létre az A-kategóriások reprezentatív „Senior (Master) Club”-ját, mely a legjobb diszkósok mértékteremtő és értékmegőrző bázisa lehetne.

Az MB–s focistáknak tényleg vannak ilyen Senior-Master klubjai szerte a világon.
Nos, gondoljátok el, e klubban egymás mellett láthatnánk a diszkó műfaj Maradonáját, Peléjét, Détáriját, Albertjét, Puskását, vagy akár az egész magyar aranycsapatot?

Kívánságotokat már előre megsejtve, (rövid gondolkodás után) összeállítottam a diszkósok aranycsapatát, melyet az alábbiakban tennék közkincsé!

Nézzük először is meg, hogy kikből is állt a híres magyar futball Aranycsapat?

csatárok:                                         Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Cibor
középpályás:                                                      Zakariás, Bozsik
hátvédek:                                                     Buzánszki, Lóránt, Lantos
kapus:                                                                         Grosics
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Nos, Kedveskéim, a fentiek analógiájára vegyük először a csatársort:
Leghíresebb játékos volt Puskás,egyértelmű , hogy az Ő helyén van a Cintula, gondolom ezzel mindenki egyetért? A többiekhez óvatosan nyúlnék, de próbáljuk meg.
A jobbszélső (Budai) helyére én betenném az aranycsapatba Bakait, nagy sztár volt és főként budai klubokban érte el sikereit.
Kocsis helyére mehetne D.Molnár Gyuri, a középcsatárnak Arató, igaz, később kezdte, de ő valódi középcsatár is volt a Fradiban. (Máig kiver a sárga irigység, ha csak úgy egy kávé mellől felhívja a Muchát vagy a Nyilasit). A B.Tóth Lacit betenném Cibor Zoli helyén a bal szélre.
A középpályára rengetegen pályáznak, én így elsőre Zakariás helyén szívesen látnám a Dworákot, a „higanymozgású” Bozsik helyén meg a Rákászt!
Mint tudjuk a hátvédsor képezi a csapat alapját, így itt megfontolt döntésre van szükség! Pláne, hogy a jobbszélső Buzánszki is sűrűn felfutott az ellenfél kapujáig – korát megelőzve- akárcsak Dani Alves a Barcelónában. Nincs mese, gólveszély esetén itt az ellenfelet simán fel kell rúgni!
A jobbhátvéd - Lantos - helyén lehetne Éliás, középen - Lóránt helyén - a szarkasztikus humorú Tóbiás és - Buzánszki helyén – a Cserhalmi Gyuri.
Na és Kedveskéim mit gondoltok, ki legyen a kapus, (aki elkapja) és állandóan visszadobálja a labdákat?
Na ki? Hát a három kívánságos, kifogyhatatlan labdájú Tibi bácsi!!!
Tibi bácsi több labdát dobott vissza az elmúlt 40 évben mint Grosics Gyula és Király Gábor összesen. Tehát bérelt helye van az aranycsapat kapujában!

A DJ-Aranycsapat tehát a következőkből állna:

B.Tóth, Cintula, Arató, D.Molnár, Bakai
Rákász, Dworák
Cserhalmi, Éliás, Tóbiás
Dévényi
Szövetségi kapitány: Hölzer Tamás

Tapsoljuk meg Őket, igazán megérdemlik a fejenkénti több ezer mérkőzés (buli) után!
Így meg is lennénk az általam elképzelt Aranycsapattal, de hát nagyon fontos tudni, hogy kik ülnek még a kispadon, és kik vannak még a 22-es (esetleg a 30-as keretben)!?
Egy jó cserével nagyban javítható a csapat teljesítménye.
Én pl. a Cintula helyett becserélném néha a Herskovicsot, ahogyan Puskás Öcsit is leváltotta időnként a legendás Di Stefano.
Vagy a sokoldalú DJ Dali is megállná a helyét Rákász posztján!?
Külön dilemma, hogy hova tegyük szőke Hajnit az első magyar diszkós lányt, akinek tapasztalatom szerint már a 80-as években megvolt mind a két aranylabdája?
Ugye nem egyszerű? Úgyhogy várom a kollégák javaslatait és ötleteit, hogy ki ül még a kispadon, és ki fér még be a keretbe?
Természetesen Dvoracsek, Tamásdi, Török Jani. A Dworák és a Tóbiás helyére néha becserélhető a Fehérvári Zsolti, vagy a Kettler Pisti is.
Előretolt középpályásnak betenném a Fehér Mikit, Cintuláék biztos passzolnának neki!
Még valami! Minden csapat mögé kell egy gazdag menedzser, ez lehet a Gazdag Gyuri.
Nos valahogy így nézne ki az általam javasolt Aranycsapat, de a végleges összeállítást csak a szövetségi kapitány: Hölzer Tomi adhatja meg.
Úgy, hogy innen szó szerint Tamásnál van a labda!

Más: Sokat gondolkodom Aranyoskáim a visszatérésen, de nem egyszerű, mert legutóbb már egy ifjú titántól megkaptam, hogy a múltamból élő, fogatlan oroszlán vagyok…
Ezúton üzenem ifjú kritikusomnak, hogy nagyon téved. Először is az oroszlánnak bojt van a farkán , másrészt pedig ha hiszi ha nem nekem még minden fogam megvan!
Igen! Egy kis dobozban tartom őket a sublótfiókban és értékes nyakláncot szeretnék csináltatni belőlük, ha majd (reményeim szerint) rövidesen a teljes kollekció a rendelkezésemre áll.

Hát ennyit szerettem volna egyelőre írni a Disco Story, és felejthetetlen kollégáim számára.

Végezetül, kis Drágáim, levelemet ezúttal is szellemi vetélkedővel zárom.
Kérdéseim a következők:

1.) Milyen hangnemben írta Sebastian Bach a D-mol toccata és fúgát?

2.) Ki írta az alábbi ötletes (népies bölcsességet tükröző) reklámszövegeket?
„Az én sajtom minden reggel Karaván,
ha ezt eszem, nem is leszek koravén!”

3.) „Nem gombásodik a lába,
ha megmossa általába!”

A helyes megfejtők között kisorsoljuk a jövő heti lottószámokat, a 65 év feletti helyes megfejtőink pedig ezentúl ingyen utazhatnak a villamoson!

Ezzel lassan zárom is soraimat Aranyoskáim.
Kicsit fáradt is vagyok, rosszul is aludtam, hánykolódtam az egész éjjel, valószínűleg morzsa kerülhetett a lepedőmre. (Így hívják a kutyámat… )

Csókol benneteket:
DJ. Wolfgang

P.S.: Pár napja mintha lötyögni kezdene a fejemen a sapkám! Úristen, csak nem ezt az új vírust kaptam el egy szúnyogtól?

2016. febr. 20.

Tape jockey




A francia zenész, Alexis Malbert (más néven TAPERTRONIC) a 90-es évek vége óta hackeli a zenét különféle eszközökkel, technikával. 
Különösen szereti a kazettás szalagokat.
Európa-szerte fellép művészeti galériákban is.

TAPETRONIC - SCRATCHETTE DEMO 2016!
(a dalban egyébként franciául az áll, hogy "cseréltem kazettát")






2016. febr. 17.

Edison - a bárányok már hallhatók!


Edison zseniális találmányai közismertek.
A róla készült fotókat is sokan láttak.
De hallotta már valaki beszélni?

A történelmi jelentőségű, eredeti hangfelvételen Edison rövid részletet idéz a „"Mary Had a Little Lamb" című dalból:


Ez volt az első (vagy második?) emberi hangról készült felvétel.



Mary had a little lamb Spoken by: Thomas A. Edison, inventor Recording date: August 12, 1927, Golden Jubilee of the Phonograph ceremony Location: Glenmont (Edison's home).
Historical note: In this recording Edison demonstrates how in 1877 he made the first record on his tinfoil phonograph.
The original 1877 recording was not saved and no longer exists.



Edisonról és találmányairól máshol, a dal néhány -gyermek és felnőtt- változata az alábbiakban:



 Mary Had a Little Lamb - nursery rhymes & children:

Paul McCartney and Wings


Stevie Ray Vaughan


Nursery Rhyme With Lyrics - for Children

2016. febr. 5.

Eredeti és utánzat

Gyakran ismerősnek tűnik egy "új" zene; mintha már hallottuk volna...
Nem mindig könnyű eldönteni, hogy eredeti vagy utánzat. 
Véletlen hasonlóság, vagy szándékos lopás?
Alkotó jellegű feldolgozás, vagy plágium? 
De biztos, hogy több szám - egy dallam.

Stolen & Sampled Music

Not all of these songs are legally stolen, some artists had permissions to reuse the material. I made this compilation, because it blew my mind how much of the music I thought was original turns out to be sampled or replayed. BTW I've got nothing against Sampling and believe in it being an art form, as long as material is being CREATIVELY reused (with permission) and not just being copied or looped to make some money off the work of others.

Ez a két részes összeállítás egymásra nagyon hasonlító dalpárokat mutat be.
Készítője -ahogy a fentiekben is írja- nem a jogszerűséget kutatja, hanem az "átvett" motívumok, hangminták felhasználásának minőségét, milyenségét akarja illusztrálni.






1) "Baba O'Riley" (The Who, 1971) became "Best Song Ever" (One Direction, 2013)
2) "Got To Give Up" (Marvin Gaye, 1977) became "Blurred Lines" (Robin Thicke, 2012)
3) "Should I Stay Or Should I Go" (The Clash, 1982) became "Live While We're Young" (One Direction, 2012)
4) "The Last Time" (The Andrew Oldham Orchestra, 1966) became "Bitter Sweet Symphony" (The Verve, 1997)
5) "Breakfast In America" (Supertramp, 1979) became "Cupid's Chokehold" (Gym Class Heroes, 2005)
6) "If I Could Fly" (Joe Satriani, 2004) became "Viva La Vida" (Coldplay, 2008)
7) "Mary Jane's Last Dance" (Tom Petty, 1993) became "Dani California" (Red Hot Chili Peppers, 2006)
8) "Gotta Go Home" (Boney M, 1979) became "Barbra Streisand" (Duck Sauce, 2010)
9) "Under Pressure" (Queen, 1981) became "Ice Ice Baby" (Vanilla Ice, 1990)
10) "Clocks" (Coldplay, 2002) became "Love Takes Over" (David Guetta feat. Kelly Rowland, 2009)
11) "Take On Me" (A-Ha, 1985) became "Feel The Moment" (Pitbull feat. Christina Aguilera, 2013)
12) "Hadi Kedba Bayna" (Najat Atabou, ?) became "Galvanise" (Chemical Brothers feat. Q-Tip, 2004)
13) "Picture Book" (The Kinks, 1968) became "Warning" (Green Day, 2000)
14) "Misirlou" (Dick Dale, 1962) became "Pump It" (Black Eyed Peas, 2004)
15) "Lambada" (Kaoma, 1989) became "On The Floor" (Pitbull feat. Jennifer Lopez, 2011)
16) "Piano In The Dark" (Brenda Russell, 1988) became "I Cry" (Flo Rida, 2012)
17) "Hide And Seek" (Imogen Heap, 2005) became "Whatcha Say" (Jason Derulo, 2009)
18) "Gimme Gimme Gimme (A Man After Midnight)" (ABBA, 1979) became "Hung Up" (Madonna, 2005)
19) "Computer Love" (Kraftwerk, 1981) became "Talk" (Coldplay, 2005)
20) "Eighties" (Killer Joke, 1984) became "Came As You Are" (Nirvana, 1992)
21) "Always With Me, Always With You" (Joe Satriani, 1987) became "Right Thru Me" (Nicki Minaj, 2010)
22) "Ra Ngo Tung Kinh" (Ha Tran, ?) became "Princess of China" (Coldplay feat. Rihanna, 2012)
23) "Mr Lonely" (Bobby Vinton, 1964) became "Lonely" (Akon, 2004)
24) "Kingston Town" (UB40, 1989) became "Stars Are Blind" (Paris Hilton (WHO CAN'T SING!), 2006)
25) "How Sweet To Be An Idiot" (Neil Innes, 1989) became "Whatever" (Oasis, 1994)
26) "You Only Live Twice" (Nancy Sinatra, 1967) became "Millennium" (Robbie WIlliams, 1998)
27) "Valerie" (Steve Winwood, 1982) became "Call On Me" (Eric Prydz, 2004)
28) "Tu vuo' fa' l'americano" (Renato Carosone, 1956) became "We Speak No Americano" (Yolanda Be Cool & DCUP, 2010)
29) "Stand By Me" (Ben E. King, 1961) became "Beautiful Girls" (Sean Kingston, 2007)
30) "Lovefool" (The Cardigans, 1996) became "Love Me" (Justin Bieber, 2009)
31) "Zangalewa" (Golden Girls, 1986) became "Waka Waka (This Time For Africa)" (Shakira, 2010)
32) "Ae naujawan hai sub kuchh" (Asha Bosle, ?) became "Don't Phunk With My Heart" (Black Eyed Peas, 2005)
33) "Cola Bottle Baby" (Edwin Birdsong, ?) became "Harder, Better, Faster, Stronger" (Daft Punk, 2010)
34) "True" (Spandau Ballet, 1983) became "N Dey Say" (Nelly, 2005)
35) "Straight To Hell" (The Clash, 1982) became "Paper Planes" (M.I.A., 2008)
36) "San Francisco Bay" (Lee Oskar, 1979) became "Timber" (Pitbull feat. Ke$ha, 2010)
37) "Tainted Love" (Soft Cell, 1981) became "S.O.S." (Rihanna, 2006)
38) "Better Off Alone" (Alice Deejay, 1999) became "Play Hard" (David Guetta feat. Ne-Yo & Akon, 2013)
39) "A Little Bit Of Love" (Brenda Russell, 1979) became "The Way" (Ariana Grande feat. Mac Miller, 2013)
40) "Perpetuum Mobile" (Penguin Cafe Orchestra, 1979) became "Fade Into Darkness" (Avicii, 2011)
41) "Ain't No Mountain High Enough" (Marvin Gaye & Tammi Terrell, 1967) became "Tears Dry On Their Own" (Amy Winehouse, 2007)
42) "I Go To Rio" (Peter Allen, 1976) became "Every Teardrop Is A Waterfall" (Coldplay, 2011)
43) "Amores Como El Nuestro" (Jerry Riviera, 1992) became "Hips Don't Lie" (Shakira feat. Wyclef Jean, 2006)
44) "I Need A Freak" (Sexual Harassment, 1983) became "My Humps" (Black Eyed Peas, 2005)
45) "Hermetico" (Balkan Beat Box, 2007) became "Talk Dirty" (Jason Derulo, 2013)
46) "Sunny" (Boney M, 1976) became "D.A.N.C.E." (Justice, 2007)
47) "Sho Nuff" (Sly, Slick & Wicked, 1973) became "Suit & Tie" (Justin Timberlake feat. Jay-Z, 2013)
48) "Werewolves of London" (Warren Zevon, 1978) became "All Summer Long" (Kid Rock, 2007)
49) "Forget Me Nots" (Patrice Rushen, 1992) became "Men In Black" (Will Smith, 1997)
50) "Are You My Woman" (Chi-Lites, 1970) became "Crazy In Love" (Beyoncé feat. Jay-Z, 2003)
51) "Attack Of The Name Game" (Stacy Lattisaw, 1992) became "Heartbreaker" (Mariah Carey feat. Jay-Z, 1999)
52) "Love, Need & Want You" (Patti LaBelle, 1984) became "Dilemma" (Nelly feat. Kelly Rowland, 2002)
53) "Bustin' Loose" (Chuck Brown & The Soul Searchers, 1979) became "Hot In Herre" (Nelly, 2002)

2016. jan. 27.

Könyvek a disco-ról angolul

Magyarul csak néhány könyv jelent meg a disco-ról. (Három könyv a magyar diszkóról.)
Angolul sokkal több.
Ezek közül néhány:

Future Little DJ


In Future Little DJ we take a closer look at the art of being a Disc jockey. Covering important gear, terms and techniques.
A must-have for the future little turntablist or house DJ!




The Hacienda – How Not To Run A ClubAuthor: Peter Hook
Price$8.50 on AmazonWhy It’s An Awesome Read:  The Hacienda – better known as the monumental Manchester club where acid house took off in the 1980s – is one of the cornerstones of modern club and DJ culture. In this book, Joy Division/New Order’s Peter Hook tells the story of the club (of which he was a co-owner), its incredible success, and equally incredible failure in the 90s.
Groove Music: The Art and Culture of the Hip-Hop DJ
Author: Mark Katz
Price$20.79 (paperback) / $9.99 (Kindle) on Amazon
Why It’s An Awesome Read:  A lot of current media about DJs revolves around the evolution of electronic dance music from the raves of the early nineties to the ragers of today – so to have the story of a completely different music genre revolve around DJs is always refreshing. Mark Katz’s book is on point, with a history of hip-hop that stars the DJs as the central founders, proponents, and innovators of the field.
How To DJ Right: The Art and Science of Playing Records
Authors: Bill Brewster and Frank Broughton
Price$10.20 (paperback) / $8.25 (Kindle) on Amazon
Why It’s An Awesome Read: As with a lot of modern creators, DJs have to be part technician and part artist – and How To DJ Right is a textbook for DJs (experienced and amateur) who want to excel at both concurrently. It’s both simple enough for beginners to understand and fundamentally powerful enough for DJs who have been around the block to still get value out of a read. Forget reading any “Learn how to DJ in 3 hours!” book and read this first.
Last Night A DJ Saved My Life: The History Of The Disc Jockey
Authors: 
Bill Brewster and Frank Broughton 
Price
$11.52 (paperback) / $9.60 (Kindle) on Amazon
Why It’s An Awesome Read: The truth is that this book should be required reading for anyone who decides to spend time behind the decks. Brewster and Broughton (the same crew!) catalog the century-long history of DJs and their role in the advancement of virtually every genre in the last forty years. If you’re going to read one book from this list (and haven’t already), make it this one. From the book’s description: “Drawing on in-depth interviews with DJs, critics, musicians, record executives, and the revelers at some of the century’s most legendary parties, Last Night a DJ Saved My Life is nothing less than the life story of dance music.”
The Record Players: DJ RevolutionariesAuthors: Bill Brewster and Frank Broughton (yes, again!)
Price
$12.16 (paperback) / $9.99 (Kindle)
Why It’s An Awesome ReadThis most recent publication from this tag-team of DJ music journalists who penned the two books prior takes the focus away from the technical and historical and instead relies on the DJs themselves who build DJ history to tell their own stories. It’s a natural follow up to Last Night A DJ Saved My Life, complete with “a collection of firsthand accounts from the obsessives, the playboys, and the eccentrics that dominated the music scene and contributed to the evolution of DJ culture”.
DJ Shadow’s Endtroducing… (33 1/3)
Author: 
Eliot Wilder
Price
$10.17 (paperback) / $9.66 (Kindle)
Why It’s An Awesome Read: There’s little doubt thatEntroducing… fundamentally changed the landscape of sampling – which is what makes it a great subject for this edition of 33 1/3, a series that canonizes classic albums. In this book, you really get a sense of who Josh Davis (DJ Shadow) is, and what the mix of circumstances, skills, and passion were in his life that allowed the creation of Entroducing….
Dance Music Manual: Tools, Toys, and Techniques
Author: 
Rick Snoman
Price:
 $24.06 (paperback) / $22.86 (Kindle) 
Why It’s An Awesome Read: This tome by Rick Snoman is used as a textbook in a lot of electronic music production classes simply because it’s one of the best written introductions to the topic. It covers a breadth of subjects and genres – and really gets to the core of how to take a desire to write/create dance music and turn it into actual songs. From learning the basics of audio, to synth programming, to remixing and sampling, if you’re looking to start down the production road, this makes for an ideal starting point.
Könyvek -de főleg books- itt olvashatók!

Könyvek -de főleg books- itt olvashatók!













When it debuted in October 1971, Soul Train boldly went where no variety show had gone before, showcasing the cultural preferences of young African Americans and the fashions and sounds that defined their lives: R&B, funk, jazz, disco, and gospel music. The brainchild of radio announcer Don Cornelius, who was the show's producer and host for decades, Soul Train featured a diverse range of stars, from James Brown and David Bowie to Gladys Knight and R. Kelly; from Marvin Gaye and Elton John to the New Kids on the Block, Stevie Wonder, and the Beastie Boys.





*****************************************

Farkas Gábortól DJ. Wolfgang-ig

Volt egyszer egy olyan időszak a magyar disco történetében, amikor előnyt jelentett, ha a dj-nek van egyénisége. Főleg, ha az a pult mögül is kisugárzik.
Amikor a DJ zenével, szöveggel szórakoztatott, táncoltatott, "lemezbemutatott".

Ilyen egyéniség, fazon, jelenség Farkas Gábor.
Sajátos humorát tökéletesen beépítette zenés műsorába; feltalálta a stand-up-disco-t.

Egyik kiemelkedő, A-kategóriás alakja a sokrétű tevékenységet ellátó disc jockey szakmának, művészetnek. (Ma már más a dj és a stand-up comedy is.)

Nem szeretnék farkast kiáltani, de nemrég DJ. Wolfgang művésznévvel adott hírt magáról.
Csak nem készül valamire?

Humor-kóstoló Farkas Gábortól két, a Disco Info-ban megjelent írásával: